A tél közeledtével, még a fagyok beállta előtt a kint tartott növényeket, amelyek nem bírják a hideget, be kell vinni védett helyre. Vannak amelyek a lakásban és vannak a sötétebb, hidegebb pincében, garázsban vészelik át a zordabb időszakot.
Érdemes az általunk tartott növényekről egyenként tájékozódni ebből a szempontból is, hogy milyen gondozást igényelnek, mert egymástól teljesen eltérő képpen reagálnak ugyanazon körülményre.
Jelen cikkünkkel szeretnénk ebben segíteni, rávilágítani egyes összefüggésekre, hogy elkerüljük azt az érzést, amikor szomorúak vagyunk, mert nem jól ápoltunk egy növényünket, amiben korábban örömünket leltük.
Vannak olyan emberek, akik annyira igyekeznek a növényeik kedvében járni, hogy folyton locsolják, amivel pont az ellenkezőjét érik el és kárt tesznek bennük. A túlöntözés valójában károsabb, mint a vízhiány.
Ennek egy nagyon egyszerű oka van. Ha egy növény vízhiányban szenved, levelei lankadni kezdenek, és ezt, ha időben észrevesszük, még mielőtt kiszárad, és megöntözzük, pár óra alatt levelei újra feszessé, és a fajra jellemző állásúvá válnak és még menthető a növény
Ha viszont valamit túlöntözünk, azt nem jelzi, hanem egyszerűen a gyökere a sok víz és a levegőtlen körülmények miatt elrohad és ezekkel összefüggésben bakteriális és gombás betegségek is megjelennek. Amikor ez bekövetkezik, már nincs a növénynek élő gyökere, ami vizet és tápanyagot juttatna a föld feletti részekbe, így a növény elpusztul.
A téli öntözés pedig egy még nagyobb figyelmet igénylő, külön kategória
A leggyakoribb szobanövények trópusi eredetűek, hiszen ezek szeretik a szobában a nálunk télen is tartott 22-24 Celsius fokot. Ezeket a fajokat tegyük az ablak közelébe, mert mivel meleg és fény is van, de intenzitása alacsony, a növények megnyúlnak, elvesztik fajra jellemző formájukat. Mivel a hőmérséklet magas és növekednek, rendszeres öntözésre is szükségük van, de ennek mértéke nagyon eltérő, a növények vízigénye nagyon egyedi.
A nagyobb, dézsában tartott mediterrán növények, amiket fagymentes garázsban, vagy pincében helyezünk el, a hűvös miatt nem fognak növekedni, és pont ezért az sem gond, ha sötétebb helyen vannak. Mivel a hőmérséklet nem kedvez a fejlődésüknek ilyen teleltetési körülmények között, vizet sem nagyon fognak használni, ezért nagyon ritkán öntözzük csak őket emiatt, épp annyit, hogy ne száradjanak ki. Általában elég egy hónapban egyszer.
A kaktuszok esetében, mivel ezek kifejezetten melegkedvelők, hidegben, 5-8 Celsius fokon telelnek, szinte semennyi vizet nem igényelnek.
A szobai páfrányok bár vízigényesek, a pangó víz könnyen tönkreteszi a gyökereiket, ezért az a jó, ha a talajt átnedvesítjük, majd hagyjuk hosszabb ideig szikkadni, de a leveleket permetezzük vízzel, így egy páratelt mikrokörnyezetet teremtünk.
Az orchideák kifejezetten érzékenyek a túl sok vízre, ezért is szokás fakéregben tartani őket, ami nagyon hézagos, levegős. Az orchideák és más epifiták, amik eredetileg fákon lakó növények, mint például a broméliák, tillandsiák, amelyek gyökerei rengeteg levegőt igényelnek, és vizet alig, inkább csak párát a gyökereikre.
Télen könnyebb növényeinket túlöntözni, mint nyáron, hiszen ha nyáron túlöntözünk, a hőmérséklet és a szál hatása miatt a felesleges víz hamarabb elpárolog. Télen ez nem így van, mivel a felesleges víz elzárja a gyökereknek szükséges oxigént és elrohadnak.
A hűvösön telelőkkel azonban sokan elkövetik azt a hibát, hogy mivel olyan helyen vannak, ami nincs annyira szem előtt, ritkán néznek rájuk. Pedig ezeket is ellenőrizzük le legalább hetente egyszer, ha kell, öntözzük mérsékelten, de az ilyenkor megjelenő telelési kártevők miatt is jó, ha néha ránézünk e példányokra. Gyakran jelennek meg rajtuk molytetvek, pajzstetvek.
Növényeink öntözésére az esővíz és az olvasztott hólé a legjobb, amit egyszerűen összegyűjthetünk, viszont ügyelni kell a víz hőmérsékletére, amelynek egyeznie kell a szoba hőmérsékletével, azaz annyi vizet tároljunk bent a lakásban, amennyi egy öntözésre elegendő.
Öntözhetünk felülről, vagy alátéttálból felszívatva is. A növények többségét fentről kell öntözni, így a víz gyorsan átcsorog a föld rétegein, és ezáltal a sok ásványi anyag jól szétoszlik. Ha alulról öntözünk, a cserép tányérjába, akkor az ásványi sók felszívódása sokkal több időbe kerül, mert felszállítja az ásványi sókat a felsőbb rétegekbe, ahol fehér üledékként jelennek meg. Ilyen esetekben alkalmanként (1-2 havonta) tanácsos fentről locsolni, hogy lemossuk a sókat.
És még egy fontos tanács: tápoldattal csak akkor öntözzünk, ha növekedésben van a növényünk, telelő, pihenő növényeket ne tápoldatozzunk!
