A hőszigetelés, mint fogalom jelentése: két eltérő hőmérsékletű tér között fellépő hőközlés gátlása, jellemzően nagy hőellenállással rendelkező szerkezettel.
A hőszigetelés gondolata és az ezzel kapcsolatos innovatív fejlesztések az 1970-80-as években terjedtek el, amire az 1973-as olajválság miatt volt szükség. Az volt a cél, hogy minél kevesebb anyagi ráfordítással emeljék az épület komfortfokozatát, miközben csökkentik az energiafelhasználást.
Hazánk földrajzi fekvéséből adódóan, az időjárásra vonatkozóan a hideg és mostanában az extrém meleg is jelen van életünkben.
Napjainkban egyre nagyobb létfontosságú ez a kérdés, hiszen a föld energiaforrásai fogynak, miközben az energiaárak mindinkább emelkednek. Közben a világpolitika is egyre jobban az önellátás felé terel bennünket, ösztönöz, hogy takarékoskodjunk.
Ezért egyre nagyobb jelentősége van az épületek, lakóházak korszerűsítésének, amely érinti a homlokzati hőszigetelést, a tető és a nyílászárók cseréjét és a fűtési rendszer fejlesztését.
A külső hőszigetelő rendszer alkalmazásával, - amennyiben megfelelően végezzük a munkálatokat, akkor - télen a hideg elleni védekezésben jelent hosszú távon nagy segítséget, nyáron pedig a nagy kánikulai hőségtől véd meg bennünket.
Ezen kívül, hogy életünk komfortosabbá válik, nagyon nagy segítséget jelent a családi költségvetés számára is, hiszen télen a fűtésköltségben, nyáron pedig a légkondicionáló berendezések működtetésében mutat jelentős különbséget.
Sőt, mindezeken túl szép, új környezetet tudunk általa teremteni.
Egy újonnan szigetelt és festett ház, a megújulás örömével tölt el bennünket, mintha új helyen élnénk és mégis megkímél egy költözés fáradalmaitól és jelentős költségétől.
És ami szintén nagyon fontos, hogy a házak utólagos szigetelése meghosszabbítja az épületek élettartamát, akár 20-30 évvel is.
Amennyiben az a tervünk, hogy eladjuk az ingatlant, jelentősen megnöveljük ezzel az értékét, jóval többel, mint amennyit befektetünk.
A régebbi házak jellemzően még nagyobb falvastagsággal épültek, nincs szükségük 20 cm-es szigetelésre, az ilyen esetekben elég az 1-2 cm-es szigetelés is, ami inkább esztétikailag emeli a házak színvonalát.
Az újonnan épült tégla házaknál, valamint a könnyűszerkezetes házaknál van jelentősebb szerepe az utólagos hőszigetelésnek.
Vályogházaknál viszont nem szükséges a szigetelő rendszerek alkalmazása, mert ez esetben akadályozva van a falak “lélegzése”, ami penészedéshez, dohosodáshoz vezet. De valójában azoknál a házaknál nincs is szükség ennek alkalmazására, mert amúgy is a vastag falak kellőképpen szigetelnek. A vályogházakra jellemző, hogy nyáron kellemes, hűvös a hőérzet bent a lakásban és télen is jól tartja a meleget, amennyiben kellően ki lett fűtve és folyamatosan temperálva van a ház.
A homlokzati hőszigetelésre használt szigetelő az EPS 80 és ennek grafitos változata az EPS G 80, valamint a külső lábazati szigetelésre használt XPS. Ezek 1-20 cm közötti vastagságban készülnek. Azt, hogy melyiket alkalmazzuk, azt az adott fal vastagsága és a helyi időjárási, hőmérsékleti viszonyok és természetesen a pénztárcánk döntik el.
Persze a sok előny és jó tulajdonság mellett azért tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy egy ilyen munka nagy anyagi befektetést és fizikai munkát jelent. Amennyiben tudunk, bízzuk inkább szakemberre a kivitelezést, bár természetesen házilag is megoldhatjuk. Mindenképpen tájékozódjunk a munkafolyamat menetéről, a beszerzendő anyagokról, a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszközökről.
