A festekpalota.hu honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. További információ >>
Kategóriák

Csodálatos színvilág…

Csodálatos színvilág…

…ami valójában nem létezik, „csupán” érzékszervünk, a szemünk által…

 

Ígéretünkhöz híven segítséget szeretnénk adni azok számára, akik a megújulás jegyében úgy döntöttek, hogy belevágnak egy nagy kalandba, megújítják otthonukat és ezáltal saját maguk is erőt merítenek ebből a felszabaduló energiából.

Azt terveztük, hogy első lépésként a színek varázslatos világába kalauzoljuk el Önöket, de mikor ehhez a témához kezdtünk anyagot gyűjteni, rájöttünk, hogy ez nem lesz egy egyszerű feladat. 

A színek jelentése, meghatározása, számtalan szemszögből közelíthető meg, nagyon szubjektívek, több tényező befolyásolja, hogy kire hogyan hatnak. Függ például milyen az adott kultúra, milyen az ember lelkiállapota, vallása stb.

Nézzük meg, hogy valójában mi is a SZÍN?

Köznapi értelemben a szín a környezet tárgyainak látással, azaz szemmel érzékelhető azon tulajdonsága, ahogy a rájuk eső fényt különböző, rájuk jellemző módon nyelik el, illetve verik vissza. 

Az emberi látás a visszaverődő fények egyedi sajátosságát (hullámhosszát) színként érzékeli. Agyunk pedig az érzékelt színt az adott tárgy tulajdonságaként értelmezi. 

Huh ez elég bonyolultan hangzik, pedig valójában nagyon egyszerű. 

Ugye, hogy ebbe nem is gondolunk bele, amikor a színekről beszélünk?

Johann Wolfgang, Goethe Színtan című könyvének mottója: „A színek a fény tettei, tettei és szenvedései.” 

Ezt a fizikai megfigyelést már az ókorban is, sőt korábban is ismerték. Hihetetlennek tűnik, hogy a mai világban ezt mégsem tudja mindenki.

Isaac Newton fedezte fel, hogy a fény különböző hullámhosszúságú sugarak összessége. A fény útjába állított prizma megtöri a sugarak útját, és a színek láthatóvá válnak (a szivárvány hét színe, ezek a spektrumszínek). A tárgyak színe a visszavert fénysugaraktól függ, a többit az anyag elnyeli. 

A Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza. Vagyis nem nyelődik el semmi, azaz minden színt tartalmaz. Ez a fehér szín, az összes szín együttvéve.

Mivel a legtöbb élőlény, így az emberek látása is a Nap spektrumához igazodott, az érzékelés szempontjából a Napból érkező fényt is fehérnek nevezhetjük.

A fekete a színek egyike, bár a színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – semleges színűnek tartja. Szemünk feketének érzékeli azt a testet, felületet, amely egyáltalán nem, vagy környezetéhez képest csak nagyon gyengén veri vissza a látható fényt. Fekete fény nem létezik, de fekete festék igen. 

A fekete színt nemcsak a fény, hanem a fény teljes hiánya is kiválthatja.

A szivárvány ívében kívülről befelé így követik egymást a színek: vörös, narancssárga, sárga, sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, lila.

Tehát minden tárgyra a napból érkező fehér fény esik, de a tárgyról visszaverődött fény már valamilyen színű. Ez úgy lehetséges, hogy a tárgy csak azt az egy színt veri vissza, amilyennek látjuk, a többi színt pedig elnyeli.

Például egy sárga színű tárgy a sárga fényt visszaveri, a többit pedig elnyeli, ezért a mi szemünkbe csak a sárga fény jut el.

De lehet máshogy is sárga valami. Ha egy tárgy csak a lila színt nyeli el, a többit visszaveri, akkor azt a tárgyat szintén sárgának látjuk. Úgy mondjuk, hogy a lila szín a sárga kiegészítő színe, idegen szóval komplementere.

Három alapszínt különböztethetünk meg: a pirosat, a sárgát és a kéket. Ezek segítségével tudjuk kikeverni a többi színt.

Az alapszínek komplementereit ezen az ábrán az alapszínnel szemben, a másik két szín keresztmetszetében találjuk meg. Tehát a sárga komplementere a lila, a kéké a narancssárga, a pirosé pedig a zöld.

Az is látszik az ábrán, hogy ha ezeket a színeket egyenlő arányban mind összekeverjük, akkor a szürke színt kapjuk meg, ami középen található. 

A színeket többféleképpen is csoportosíthatjuk:

Vannak az alapszínek és vannak az elsődleges kevert színek, amik két alapszín keverékei (pl. sárga és piros keveréke a narancs) és vannak a másodlagos kevert színek, amik több szín keverékei (pl barna, türkizkék).

Másik csoportosítás szerint vannak a meleg, hideg és semleges színek.

Megkülönböztetünk erős és pasztell színeket. 

Ezek a legjellemzőbb csoportosítások, de természetesen vannak még más szempontok szerinti lehetőségek is. 

Ezekről a későbbiekben részletesen írunk, sok szemléltető melléklettel.

Ez a cikk egy kicsit tudományosra sikeredett, de reméljük nem bánják és tudtunk néhány érdekes információval szolgálni. Ígérem, a következő blogcikkünk már sokkal színesebb ( ☺ ) és inspirálóbb lesz.

 

Addig is tekintsék meg webáruházunkat, ahol számtalan csodálatos színárnyalatú festék megtalálható. Hadd ajánljak elsőként egy új technológiával készült termékcsoportot, melyet szintén a csodálatos színvilág ihletett. Ez pedig a Héra ceramic színre kevert beltéri falfestékei.

Képek forrása: Pinterest