A Gergely-naptárat használó nyugati kultúrkörben január 1-re, a karácsonyi időszak nyolcadik napjára esik.
Január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i.e. 46-ban, a julián naptár bevezetésekor. Ezt a dátumot azonban az 567-es Tours-i zsinat eltörölte és a következő ezer évben különböző napokat tekintettek az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként, Gyümölcsoltó Boldogasszony elnevezésű vallásos ünnep kapcsán, ahol már a tavasz eljövetelét köszöntötték. De évköszöntő ünnepségeket nem rendeztek, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.
A különböző kultúrák legtöbbje csillagászati vagy természeti jelenségekhez, például a nap-éj egyenlőséghez kötötték az év kezdetét. Az ehhez kapcsolódó ünnepeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak.
Majd 1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformjával lett január 1. az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé.
Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére.
Az egyház, hogy ellensúlyozza ezt a fajta „pogány” ünnepet, január 1-ét Jézus körülmetélése ünnepének nevezte ki.
A más naptárakat használó kultúrák január 1-étől eltérő napokon ünneplik az újévet; a kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére.
Magyar népi hagyományok
A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek.
Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől.
A néphagyomány szerint, aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.
A babona szerint tilos újév napján baromfit enni, mert az elkaparná a szerencsét a házból, viszont disznóhúst kell enni, mert az kikaparja.
Lencsét, rizst vagy kölest kell fogyasztani, mert az sok pénzt hoz a házhoz.
Az első látogató, aki a házhoz jön, az férfi legyen, mert az hozza a szerencsét.
Ezen a napon tilos mosni és ruhákat teregetni, felakasztani, mert az szerencsétlenséget hoz.
Ezen a napon, amelyik lánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez :)
Az időjárásra is vannak jóslatok, miszerint, ha napos az idő, akkor jó év lesz, ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél, és ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Bárhogyan is alakul az Újév napja, minden kedves látogatónknak, vásárlónknak boldog, békés, eredményekben gazdag Új Esztendőt és nagyon jó egészséget kívánok magam és munkatársaim nevében!