A polisztirol hőszigetelő táblák ragasztása kellő tudatosságot és megfelelő szakmai ismereteket igényel, melyek könnyen elsajátíthatók. Valójában nincs benne semmi ördöngősség, csak néhány szabályt be kell tartani.
Az egyik alapvető szempont ahhoz, hogy otthonunk hőszigetelése sikeres legyen, hogy erre nagyon odafigyelünk, azon túl, hogy a fal állapotának, minőségének, anyagának megfelelő vastagságú lapokat és rendszert választunk.
A hőszigetelési munkálatok első lépése a vízszintes és függőleges vonalak kijelölése. A vízszintes sík kijelölését a lábazat és homlokzat találkozásánál, a lábazati indítóprofil felrakásával lehet megadni, amit a járdától minimum 30 centiméteres magasságban kell rögzíteni.
Ez vízsoros cseppentővel van ellátva, így a megfelelő páraelvezetésben és szellőztetésben is fontos szerepet játszik. Ennek köszönhetően a homlokzaton végigfolyó esővíz nem jut be az Eps lapok alá.
Ez a korróziómentes alumínium igen strapabíró, hosszú távon képes ellátni funkcióját. Szélessége mindig a szigetelőanyag vastagságához igazodik. Használatával sokkal egyszerűbb, stabilabb és időtállóbb lesz a szigetelés.
Ez a kiegészítő teszi lehetővé, hogy a falakon felgyülemlő nedvesség megfelelő módon távozzon, és a hőszigetelő lapok az alapokon stabilan álljanak. Ez a kevés plusz befektetés nagyon megéri, hiszen a korróziómentes anyag a szélsőséges viszonyok ellenére sem rongálódik meg.
Miután a lábazati indítóprofil felkerült a helyére, elkezdődik maga a ragasztás.
Nagyon fontos arra figyelni, hogy a ragasztó bekeverésénél lassú, 600 fordulat/perc sebességű keverőgéppel dolgozzunk és a ragasztót bekeverés után pihentetni kell, majd ismét átkeverni és indulhat a munka. Ennek elmulasztása a későbbiek folyamán problémákat okozhat
Nagyon fontos szabály, hogy a homlokzati hőszigetelő lapokat csakis az ún. perem-pont módszerrel szabad felragasztani. Illetve lehet teljesen telibe is kenni a ragasztóval, de az egyrészt időigényes, másrészt nem költséghatékony.
Ez azt jelenti, hogy minden egyes lap hátoldalát kb. 5-6 cm széles sávban körben, teljesen végig kell kenni, illetve három, körülbelül tenyérnyi méretű pontot kell helyezni a lapnak a közepére (min. 40%-os felületi ragasztás), ez fontos tűzvédelmi szempontból is, illetve fontos az ún. matrac-effektus elkerülése miatt.
Aki rendelkezik vizuális képességgel, könnyen el tudja képzelni, hogy mi is az a matrac-effektus.
Az évszakok és napszakok hőingadozása nagy hatást fejt ki a falakra és ezáltal a hőszigetelő lapokra. A nap hatására, hirtelen felmelegedő hőszigetelő lapok külső rétegei kitágulnak és egymásnak feszülnek és mikor az esti lehűlés következtében a felületi réteg visszazsugorodik, akkor deformáció kövekezik be. Amennyiben a peremkenés maradt el, akkor homorú lesz a polisztirol lemez, ha pedig a három pont hiányzik, akkor domború.
Ennek eredményeként nyáron, a meleg hatására, a hőszigetelő lapok közepe szeretne elválni a falfelülettől, télen, a hideg hatására, a szélei teszik ugyanezt. Ez pedig azt eredményezi, hogy egy ősz-tavasz időintervallum után a vakolat alatt kirajzolódnak a hőszigetelő lapok
Ez a jelenség még inkább fokozódik, ha a dübelezés sem volt szakszerűen kivitelezve.
Valójában ez a jelenség - a szakszerűtlen kivitelezésen kívül - azért következik be, mert a polisztirollapoknak gátolt az alakváltozó képessége. Sajnos, ha már kialakult ez a kagylós matrac-effektus, elég egy nagy szél vagy vihar és az egész szigetelés letépődhet.
Mire figyeljünk a hőszigetelő lapok felragasztásakor?
Az egyik legfontosabb, hogy a táblákat szorosan egymás mellé, kötésben, azaz csúsztatva, eltolva kell felhelyezni. Amennyiben rés van közötte, ott hőhíd fog keletkezni. Ezeket mindenképpen PUR ragasztóhabbal kell kitölteni és pengével szintbe vágni, semmiképpen NE azzal a ragasztóval tömítsünk, amivel a táblákat rögzítettük.
A sarkon is nagyon fontos, hogy kötésben legyen kialakítva a felhelyezés. Minimum fél, de inkább egész táblákat kell használni.
Ragasztás, rések tömítése, szintbevágása után következik a csiszolás, majd alaposan portalanítsunk, szabadítsuk meg a felületet a polisztirol gyöngyöcskéktől.
Nagyon fontos még a nyílászárók körüli káva szigetelése. Az ajtók ablakok behelyezése történhet falsíkba is, akkor nem kell a kávát külön szigetelni. De ha beljebb van építve, akkor káva keletkezik. Ha még a nyílászárók beépítése előtt vagyunk, és beljebb helyezzük el a nyílászárót, akkor ügyeljünk arra, hogy legyen körülöttük toktoldó, hogy a fal szigetelését szakszerűen lehessen kialakítani.
Fontos tudni, hogy amikor a káva szigetelőanyagát ragasztjuk és kenjük fel a ragasztót, akkor itt nem minden esetben érvényes a “perem-pont” technika. Ugyanis itt csak oda szabad ragasztót kenni, ahol a polisztirol a fallal érintkezik. A külső saroknál, ahol a polisztirol szintén polisztirol lapra fed, ott Pur ragasztóhabot kell alkalmazni, mert különben hőhíd keletkezik.
Mint tudjuk, a polisztirol legfőbb előnye, hogy nagyon jó hőszigetelő képességgel rendelkezik. Jól alakítható, vágható és könnyű, valamint glettréteggel együtt ütésálló. A hatékonyság megtartásához ugyanakkor fontos, hogy a homlokzati EPS jól és megfelelően legyen glettelve (a glettrétegbe van ágyazva a min. 145 g/m2-es üvegszövet háló) min. 2,5-3 mm-es vastagságban, melyre a vakolat alapozó és a vékonyvakolat kerülhet. Így megóvhatjuk a felületet a külső, UV, csapadék és egyéb időjárási hatásoktól. Továbbá egyszerűen beépíthető, kedvező árú hőszigetelési módnak számít.
A helyes technikák alkalmazása mellett érdemes odafigyelni arra is, hogy mit nem szabad semmi esetben sem csinálni. Idetartoznak például az oldószeres ragasztók használata, de a diszperziós ragasztóanyagok sem jelentenek ideális megoldást a legtöbb esetben. Fontos, hogy követni kell a gyártó által kiadott utasításokat. Az egyik széles körben elfogadott hatékony technika a bemutatott “perem-pont” módszer és a "telibe" ragasztásos eljárás.