Gondoljunk bele, az első és legősibb dolog, hogy lehet belőlük tüzet rakni, amit az emberiség kiemelkedésének egyik lépcsőfokának tekintenek. Amint erre képes volt, egyrészt nem fagyott meg, másrészt tudott főzni és a vadakat is távol tartotta eme ősi időkben.
A faszén kialakulása
A fekete- és barnakőszén évmilliókkal ezelőtt élő, elhalt fákból származik. Hosszú időn keresztül az ipar ezt használta alapvető energiaforrásának és a világon számtalan családnak jelentette a szén az otthon melegét.
Mint tudjuk, a fák a levegőben lévő széndioxidot bontják le testükben és fotoszintézisük során oxigént állítanak elő, melyet a levegőbe juttatva biztosítják a Föld élőlényeinek az élethez való alapvető feltételt.
Sőt a fák a lebontott szenet képesek testükben tárolni, és úgy van lehetőségünk ehhez az értékes energiaforráshoz hozzájutni, hogy a földtörténet elmocsarasodásakor ezek az ősi erdők el lettek zárva a környezet szinte mindent felemésztő biológiai körforgása elől.
A földtörténeti földmozgások során keletkező fedőréteg alatt, hatalmas nyomásnak voltak kitéve és így képződtek biológiai, kémiai folyamatok részeként és jöttek létre évmilliók alatt. A feketekőszén, mely nagyobb fűtőértékkel rendelkezik, nagyobb nyomás alatt, hosszabb ideig képződött, míg a barnakőszenek általában fiatalabbak és a rájuk nehezedő nyomás is kisebb volt.
A fahamu hasznosítása
Sokan nem is gondolják, hogy a fa elégetéséből keletkező fahamu micsoda nagy kincs. A háztartásokban és az iparban is sok területen hasznosítják ezt az értékes anyagot.
A fahamu hasznosítása a kertben:
- Az egyik legfontosabb jó tulajdonsága, hogy a fa elégetésekor keletkező hamu számos értékes ásványi sót, többek között káliumot, magnéziumot, kálcium-oxidot, foszforsavat, kovasavat, vasat, nátrium-oxidot is tartalmaz, ezért ha egyszerűen csak a földre, de leginkább a komposztra szórjuk, értékes anyagokat juttatunk a veteményesbe a következő évi növénytermesztést elősegítve. De óvatosan kell ezt tenni, mert azért könnyen ki is “égethetjük” vele a növényeket, ezért inkább vékonyan szórjuk és terítsük el a földön.
- A legkedvezőbb időszak a talaj behamuzásának a tél. A savas földnek ajánlott, de csak óvatosan. A palántázott növények jobban bírják, de a helybe vetetteknek megárthat a túl lúgos talaj. A hamuval dúsított talajt szereti a paradicsom, szőlő, bab, spenót, borsó, avokádó, fokhagyma, de rózsa ültetése előtt is jót tesz, ha az ültetőgödörbe beszórunk egy ¼ bögre hamut. A burgonya esetében csak óvatosan, itt leginkább csak a burgonyabogár megelőzésére alkalmazzuk amikor az már időszerű.
- Csigariasztó, az ágyások körbeszórására alkalmas.
- Krumplibogár-riasztó. Inkább megelőzésre, erős inváziónál már nem hatékony.
- Káposztalégy, káposztalepke első nemzedékét is riasztja, vékonyan a növényekre szórva.
- Levéltetvek és a pajzstetvek ellen igen hatásos szer. Ha lombhullás után a fák törzseit, vastagabb ágait fahamuval jól beszórjuk, eltűnnek a nehezen pusztítható pajzstetvek. Fahamus beszórással fertőtleníthetjük a levéltetvekkel fertőzött lombot és leveleket is.
- Hangyák ellen is bevethetjük. Ha a hangyabolyra egy kupac hamut teszünk, elköltöznek.
- A fahamut száraz állapotban tároljuk. Ne hagyjuk a szabadban, mert ha eső, nedvesség éri, veszít hatóanyagából. A kálilúg maró hatású folyadék, ezért jól záródó, felcímkézett üvegben, gyerekektől elzárt helyen kell tartani!
A fahamu hasznosítása a háztartásokban:
- A másik nagyszerű előnye, hogy erősen lúgos kémhatása miatt (pH értéke 10-13 közé esik) nagyon jó tisztítószert, mosószert, mosogatószert, sőt szappant is lehet belőle készíteni.
- Használják a hamut fogmosáshoz
- A faházak, kerítések elszürkülésének meggátolására meleg lúggal mossuk, keféljük át a felületet. Szépen visszanyerik eredeti színüket, esetleg antik színárnyalatot kapnak. Ehhez a hamut és a vizet 1:3 arányban egy órán át főzzük, szűrjük át, és már használhatjuk is.
- Alkalmas szagtalanításra.
- Tüzet lehet vele oltani.
- Utak, járdák téli jégmentesítésére is használják. A hamu sót tartalmaz, tehát megolvasztja a jeget.
- Taszítja a ruhamolyt.
- Lehet vele tartósítani oly módon, hogy egy földbe ásott, fahamuval beszórt veremben elhelyezzük a zöldségeket-gyümölcsöket úgy, hogy ne érintkezzenek a földdel, és a verem tetejét fával fedjük.