Napjainkban, a piacon a túlkínálat a jellemző és a fogyasztói társadalom az irányba halad, hogy a folyamatos túlfogyasztással, minél jobban pörögjön a gazdaság. Azonban manapság egyre többen fordulnak egy másik lehetőség felé, hogy ezt a folyamatot megállítsák és beálljanak egy ésszerű fogyasztói szintre.
Az ilyen irányú kutatások is vizsgálják, hogy a természetes anyagokat megfelelően elkészítve és használva, tartós termékeket hozzanak létre, ahol az anyag megfelelő, előnyös tulajdonságait veszik figyelembe. A mai gazdasági és világpolitikai helyzetben nagy hangsúlyt kell arra fektetnünk, hogy megóvjuk értékeinket, vigyázzunk használati tárgyainkra, ezek közül is a fából készültekre.
A fa szigetelőképessége
A fa üreges szerkezete miatt rossz hővezető, viszont jó hőszigetelő anyag. Ez rostokra merőlegesen kétszer jobb, mint rostirányban és többszöröse a tömör tégláénak. Ez az alacsony hővezető képessége miatt érezzük melegnek a tapintását, ettől lesz otthonos a faház, vagy a fából készült berendezések, bútorok, faburkolatok.
A teljesen száraz fa elektromos szigetelő, de ez a nedvesség növekedésével egyre jobban csökken.
A fa hangelnyelő képessége jobb, mint pl. a betoné vagy a tégláé, bár a tapasztalatok szerint a fa födémek, lépcsők jobban továbbítják a lépészajokat. Ezt azonban a fa rugalmas és könnyű anyagában létrejovő hajlítási hullámok vezetik, sugározzák. A faanyagoknak ezen tulajdonságok teszik azt is lehetővé, hogy hangszerek, hangszórók készülhessenek belőle.
Az expandált magas sűrűségű parafa szigetelőpanelek hatékonyan csökkentik vagy teljesen megszüntetik a nehéz ipari gépek által keltett vibrációt és zajt. A magas hőmérsékletnek kitett parafa szemcsék tömege megnövekszik, ezáltal egy kiegyensúlyozott, utolérhetetlen, fenntartható anyagot kapunk, melynek általános jellemzője, hogy jó hő- , hang- és rezgésszigetelést biztosít.
A fa tartóssága
A fa tartóssága határozza meg, hogy mennyi ideig képes ellenállni a környezeti hatásoknak. Ezt nagyban befolyásolja a fa belső tulajdonságai, a felhasználás helyén uralkodó viszonyok. Egy fajon belül legtöbbször a nagyobb sűrűségű anyag a tartósabb.
A farontó gombák, rovarok számára a vonzerőt elsősorban a sejtekben található fehérjék, cukrok, keményítő jelentik, ezért ezek mennyisége is befolyásolja a fa élettartamát.
A fában megszilárduló gyanták és a csersavtartalom növelik a fa tartósságát.
A külső, környezeti tényezők lehetnek fizikai, kémiai természetűek, ilyenek pl. a légkör oxigénjének korróziós hatása, a cellulózoxidáció, vagy a napfény ultraibolya sugárzása okozta roncsolás.
Állandó, száraz helyen minden fafaj eléggé tartós és az állandóan víz alatt lévő fa is viszonylag tartós. Kijelenthetjük, hogy a fa élettartama szempontjából a legrosszabb, ha a szárazság és nedvesség folyamatosan változik, vagy ha a fát állandóan nagyon nedves levegő veszi körül.
Tartós fának mondhatóak a tölgyek és a vörösfenyő.
A fa “hibái”
A fahibák a faanyag fajra jellemző alakjától, anatómiai szerkezetétől, színétől való eltérések. Ezek általában a felhasználáskor jelenthetnek hibát, mert gyengíthetik azt a funkciót, amire szeretnék használni. Viszont egyes fahibák esztétikai értelemben előnyösek is lehetnek, pl. a csomósság, vagy a hullámos rostúság
- Alaki hibák a sudarlósság, tővastagodás, ormósság, görbeség, villásnövés.
- Felépítési hibák a nyomott- és húzottfa, évgyűrűtorzulás, hullámos rostúság, egyenlőtlen évgyűrűszélesség, csavartrostúság, csavarodott növés, csomorosság, göcsösség, gyantatáska, elgyantásodás.
- Szöveti elváltozások: rendellenes gesztképződés, fagy-álgeszt, kettős szíjács, fagyléc, fagyrepedések.
- Károsítók okozta fahibák: baktériumok, farontó gombák okozta felületi elszíneződés, kékülés, fülledés, korhadás, a fagyöngyfélék kártétele, a rovarok kártételei.
- Térfogatváltozás okozta fahibák a vetemedések – teknősödés, görbülés, kajszulás – és a repedések.
