Népszerűsége igazán a középkorban kezdődött, mivel a várfalak közötti helyszűke miatt kénytelenek voltak felfelé építkezni és erre a favázas megoldás volt a legalkalmasabb. Ezidőtájt terjedt el a gabonatermesztés fejlődésével a malomipar is, ezáltal a favázas malmok népszerűsége. Valamint a középkori világhódítások legfőbb eszközei, a hajók építése is ekkor élte virágkorát.
Mindezeknek azonban a Föld faállományának nagymértékű csökkenése lett az eredménye.
Később a fa mint építőanyag, minden jó tulajdonsága ellenére mégis vesztett jelentőségéből, mert a két világháború oly mértékben pusztította a faállományt, hogy ma már nagyon nehéz az építőipar részéről jelentkező faigényeket kielégíteni. Sőt a kémiai ipar rohamos fejlődése folytán a fát sokkal nagyobb haszonnal lehet hasznosítani a vegyiparban, mint az építőiparban.
A fa, mint építőanyag előnyei
- súlya kisebb a többi anyaghoz képest, mégis nagyon jó nyomó-, húzó- és hajlító szilárdsággal rendelkezik.
- A fa könnyen alakítható, egyszerű eszközökkel megmunkálható, bizonyos körülmények között igen tartós építőanyag. A fát a köveknél és a fémeknél könnyebben lehet megdolgozni; könnyen fűrészelhető, gyalulható, fúrható, véshető, faragható, esztergályozható, szegezhető, csavarozható, enyvezhető stb.
- jó hőszigetelő, mivel töltött sejtszerkezete révén kevéssé vezeti el a meleget. Minimális a hőtágulása.
- képes felvenni a levegő páratartalmát és ha levegő túl száraz, akkor a fa képes a sejtfalaiban lévő nedvességet leadni egészen addig, amíg az egyensúly ki nem alakul.
- egyik legfőbb jó tulajdonsága, hogy könnyen újrahasznosítható
- természetes anyag, mely puha, meleg érzetet kelt bennünk, szemet gyönyörködtető díszítőelem is egyben.
- ökológiai szempontból nézve a fa az egyetlen megújuló erőforrás az erdőtelepítéseknek köszönhetően. Más anyagokkal ellentétben az előállításához nincs szükség fosszilis energiára, sőt növekedése közben csökkenti az üvegházhatást is, hiszen elvonja a szén-dioxidot és közben oxigént termel.
hátrányai (megfelelő kezelés, ápolás nélkül)
- nem alaktartó, nedvesség hatására torzulhat
- gombásodhat, korhadhat
- rovarok megtámadhatják
- gyúlékony, kevésbé tűzbiztos az egyéb építőanyagokhoz képest
A fa alkalmazása az építőiparban
- Ácsiparban - A teherhordó szerkezeteket állítják elő belőle. Ilyenek pl. az oszlopok, gerendák, lécek, cölöpalapok, födémek, fedélszerkezetek, lépcsők, padlóburkolatok
- Épületasztalos ipar - Ennek keretén belül készülnek a kapuk, ajtók, ablakok, faburkolatok, fafalak, valamint a építőipart segítő anyagok, mint a munkaállványok, alátámasztók és zsaluzatok.
- Fapadlógyártás - Parketta, hajópadló, svédpadló és laminált padló készítése
- Redőny ipar
Az építőanyaggá feldolgozott fát makroszkopikus vonatkozásban három metszete jellemzi
- a bütümetszet - a fa tengelyére merőleges,
- a sugaras metszet - a fa tengelyén átmenő,
- az évgyűrűibe érintőleges metszet, amely a fa tengelyével párhuzamos
A sugaras és az érintőleges metszetben jelentkező fa rajza, a fa erezete, a nyersen maradó fafelületek szempontjából fontos. A fa rostjainak ezt az érdekes rajzát, mely az egyes fafajtákra igen jellemző, az asztalosiparban gyakran esztétikai célok elérésére használják.
