A fakéreg szerkezete és összetétele különleges, a faanyagtól különböző, mely tulajdonságok számos hasznosítási lehetőséget rejtenek. A mezőgazdaság, energetika, orvostudomány, falemezipar, szigetelőanyag-gyártás és vegyipar sikerrel használja fel a fák kérgét.
A bennük lévő anyagokat, illóolajokat, gyantákat hasznosítják a gyógyszergyártásban, a szépségiparban.
Az első gyógyszereket a növények szolgáltatták. Hatóanyagaik közé tartoznak az alkaloidák, illóolajok, szénhidrátok, vitaminok, antibiotikumok.
Több fajtájuk az illatszerészet gyakran alkalmazott illatot adó vagy illatot rögzítő anyaga. A gyógyszerészetben tapaszok, kenőcsök, bedörzsölő szerek, hajvizek és többféle más készítmények alkotórészeként szerepelnek.
A csersavtartalmú növények teáit belsőleg gyomor- és bélvérzés, gyomor- és bélhurut ellen, hasmenés megszüntetésére használják, külsőleg pedig fogíny ecsetelésére, toroköblögetésre, fagyott vagy gyulladásos testrészek borogatására, izzadás gátlására, aranyeres problémák kezelésére használják.
A népi gyógyászat az akác, a fűz, a kőris, a szil és a tölgy kérgének főzeteit számos betegség ellen alkalmazza. A Cinchona pubescens Vahl kérge adja a kinint, ami sokáig a malária fő gyógyszere volt
A Cinnamomum cassia azaz a nálunk fahéjként ismert csodaszer, nemcsak fűszer, hanem antibakteriális és antifungális hatású, ráadásul remek étvágyjavító.
A Magnolia fajok kérgét hagyományosan alkalmazzák kínai és japán gyógyszerekben. A teafa vizes kéreg kivonatának hatására csökken a vércukorszint és javul az anyagcsere. A kameruni és a madagaszkári erdőkben élő afrikai meggy kéregből készített kivonat kiváló gyógyszerként szolgál prosztatabántalmak elhárítására
A nyírfa évezredek óta szent fának számított, a természetgyógyászatban pedig a mai napig fontos szerepet tölt be, hiszen a fának szinte minden részét használják gyógyászati célokra. Leveleit, rügyeit és nedvét főként vese- és hólyagbetegségek ellen, a szépségiparban pedig a szép bőrért és hajért alkalmazzák.
A legelterjedtebb alkalmazása a nyírlevelekből és rügyekből készült tea. Ennek erős vizelethajtó hatása van, és segít reuma, köszvény és anyagcsere-betegségek ellen.
Az energetikai ipar
Az energetikai ipar szintén hasznosítja a fakérget, hiszen kilogrammra vetített fűtőértéke a faanyaghoz hasonló, de magas a nedvességtartama. Ezért a kéreg brikettként való hasznosításánál általában összekeverik szalmával, fűrészporral.
Megállapították, hogy a kéreg kiválóan alkalmazható pellet gyártására. A kéregben található, a magas nyomáson könnyebben megolvadó anyagoknak köszönhetően a részecskék között erős a kötés, ezért kedvezőek a kéregből készült pellet fizikai, mechanikai tulajdonságai. A kéregből készült pelletnek kiváló a tartóssága, és a nedvességet is jól bírja
Hátrányok között a magas hamutartalmat említik, valamint olyan anyagok jelenlétét (kloridok, szulfátok, stb.), melyek speciális intézkedéseket követelnek meg.
Mezőgazdaság
A kéreg mezőgazdasági hasznosításának legegyszerűbb útja egyértelműen a talajtakarás (mulcsozás). A mulcsozás előnyei közé tartozik, hogy csökkenti a párolgást a talaj felszínén, elősegíti a talajban lévő mikroorganizmusok szaporodását, lassabban bomlik, mint a fa, és az alacsonyabb „nitrogén-fogyasztása” miatt kevesebb műtrágya szükséges, mint a faanyag bomlásakor, a nehéz talajba kevert kéreg levegőztetőként hat, megelőzi a talajtömörödést, növeli a víz felszívódását és a termőtalaj erózióját is csökkenti.
A kéreg almozási célokra is felhasználható. Előnyös tulajdonsága, hogy képes a levegő és nedvesség ammóniatartalmának megkötésére. A 4-5 mm-nél kisebb kéregőrleményből készült alom semmiféle károsító hatással nem volt a kísérleti baromfiállomány táplálkozására és súlygyarapodására.
