Ha nincs mód ezt az asztalos munkát elvégezni, abban az esetben van egy egyszerűbb megoldás. Mégpedig az egymásra csukódó felületeket a változó vastagságú réseihez igazodó akril tömítő anyaggal kitölteni. Így még az ablakpasszítás is mellőzhető, legalábbis a szakszerűbb réstömítés elvégzéséig.
E művelethez a festett felületeket finoman át kell csiszolni, majd kinyomó pisztoly segítségével körben, a legszélesebb hézagnál vastagabb rétegben akril tömítő pasztát nyomni. Fontos, hogy a masszacsík folyamatos legyen! Ezt követően egy szélesebb folpack fólia csíkkal kell lefedni. Az ablak becsukásakor ez a képlékeny akril anyag pontosan ki fogja tölteni a réseket, annak változó méretéhez igazodva.
Az anyag általában egy nap alatt megszilárdul, anyaga viszonylag rugalmas marad, és a fólia eltávolítása utána szélei egyenes vonalzó mellett, éles vágóeszközzel, két oldalról egyenesre vághatók. A szélek mentén átvágott tömítő anyag vésővel viszonylag könnyen eltávolítható, és a már egyenletes tömítés át is festhető, amennyiben ilyen akryl tömítőt vásároltunk.
Ezt az anyagot célszerű egyébként az üvegezés gitt tömítésének a pótlására is használni. A régi gittréteg teljes eltávolítása után – és mind a befogadó horony, mind az üveg fedett részének alapos letisztítása, valamint a kihullott háromszögű üvegfogó szegek pótlása után – akril tömítőanyaggal kell a gitteléshez hasonlóan, ferde síkú feltöltéssel pótolni a régi gittelést. A tömítőanyag pár nap alatt megköt, és lefesthető.
Beépítési nyílászárók réseinek tömítése
Előbb az ajtók, ablakok tokozását, illetve annak tömítettségét vizsgáljuk meg. A szélesebb hézagok kitöltéséhez használjunk ún. PUR habokat, a keskenyebb résekhez pedig szilikon bázisú, vizes rendszerű, egykomponensű szigetelő masszát.
A PUR habok egyrészt jó tömítőanyagok, másrészt szigetelőanyagok is. Ügyelni kell arra, hogy a kinyomásukat követően megnő a térfogatuk és megszilárdulnak. Ezért a réseket nem szükséges teljesen kitölteni a habanyaggal, mert ez az anyag megduzzad és kitölti azt, sőt még ki is türemkedik belőle. A felesleget éles késsel, sniccerrel könnyen levághatjuk. Ha a kelleténél többet nyomunk, azért is veszélyes, mert a megszilárdulása közben megduzzadó anyag nemkívánatos feszültségeket idézhet elő a nyílászárók szerkezetében.
A PUR habok egy része érzékeny az UV sugárzásra, így ha hosszabb ideig intenzív napfény éri, lebomlik. De ma már vannak ilyen célra UV sugárzásnak ellenálló habok is vagy megoldás lehet az is, ha az érzékeny habszigetelés felületét bevakoljuk és így védjük a napsugaraktól.
Vannak egyes habok, melyek kötéséhez nedvesség szükséges, amihez a levegő páratartalma nem elég, ezért a rést és a kinyomott habanyagot is nedvesíteni kell.
Beszerezhetők kétkomponensű szerelő és tömítőhabok is, amelyek gyorsan és nedvesítés nélkül használhatóak.
A tok menti kisebb hézagokba a PUR habok helyett célszerűbb akril, vagy szilikon tömítőanyagot préselni, de ügyelni kell arra, hogy e célra olyan masszák jöhetnek számításba, amelyek jól tapadnak a porózus falhoz is, jól tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, és esetleg át is festhetők. Ezek is egykomponensű anyagok, nedvesség hatására szilárdulnak meg, kötésidejük pedig többnyire néhány nap.
A kinyomópisztollyal könnyű kellő mélységben a résbe préselni a tömítőanyagot és a felületük nedves, műanyag lappal elsimítható. A tokozások réseit azonban nem csak kívülről, hanem belülről is szigetelni kell. S nem csak az ablakok, erkélyajtók mentén, hanem a bejárat felőli nyílászárókon is, sőt ajánlatos még az átjáró ajtók tokjai mentén is.
